Ó igen! Az évek folyamán szerzett tapasztalat és türelem megtette hatását! Na meg édesapám nagylelkűsége :) Szerencsére eljött hozzám és adott pénzt belépőre, így Áronomat is el tudtam magammal vinni. Többé nem kérek semmit a férjemtől, csak azt, hogy váljunk el.
Az ismerősöm egyáltalán nem vette zokon, hogy a kisfiam is elkisér minket, így még a legkétkedőbbeknek is bizonyította, hogy valóban egy szimpla baráti programról van szó, nem többről!
Nagyon szépen énekelt az énekesnőjük, Herczku Ágnes, néha pedig besegített Nikola Pavrov zenésztársa is. Aki egyébként rengeteg zenetörténetet mesélt, érdeklődéskeltően előadva, szóval végig nagyon jó volt a műsor. Annyi zavart össz-vissz, hogy sok dalt görögül, bolgárul stb. énekelték. Igaz, hogy előtte felhomályosítottak minket, hogy miről fog szólni a dal, de jobb lett volna velük kacagni. Amin még kiakadtam, az az volt, amikor én induláskor a kocsi mellett átvettem a kényelmes, meleg sportcipőmet meg zoknimat, és átvettem a vékony harisnyazoknit, meg a tip-top cipőt, majd amikor végeztem, odalépett mellém a haverom és mit látok a lábain? Egy sportcipőt! WHáhh!!! Jobban éreztem volna magam a novemberi hidegben sportcipőben, de így is jó volt, mert úgy befűtött nekünk a kocsijában....csodálom, hogy Áronom nem aludt el :)
Épségben, szűzen hazaérkeztem és boldog voltam, mert igenis eleget tettem egy meghívásnak, még több közös élményt szereztem a kisfiammal, és bebizonyítottam, hogy már ebben sem függök a férjemtől!
Legközelebb már okosabb leszek, és eleve úgy fogom intézni a dolgaimat, hogy Áronom is velem jöjjön. Mert mostantól még megállíthatatlanabb vagyok :)
De jó! :)
VálaszTörlésÖrülök,hogy jól érezted magad!
Csak így tovább,és ne táncolj vissza az elhatározástól!!!Menni fog,hidd el!